Egy találékony, dicső falusi, aki az isteneit kereste (a Terrán legenda szerint madarak százait megkopasztva) teljes szárnyakat csinált magának és felrepült egészen a felhők földjéig. Életében legendává válva, megfeledkezve arról, hogy mit is keresett, megállt és letelepedett egy zöld vizű folyó mellett. Hosszúra nyúlt remeteségben élt ezen a fel nem fedezett vidéken, mikor is az istene megsajnálta és megmutatkozott neki amíg fürdött. Argon a csodálkozástól rosszul lépett, megcsúszott egy kövön, beverte fejét és az erős sodrás lesöpörte a kontinensről. A történet szerint a folyó vize azóta fekete és aki iszik belőle, szívébe költözik Argon magánya, és féktelenül növekvő haragja áldozatául esik.