Nem, ez nem Óváros, ez O Város. Két külön történet. Az Óváros Aetryas régi fővárosa, egy kis szigeten.

O város egy építészeti remekmű, melynek minden fala, épületegyüttese, sőt, még maguk a sziklák is melyeken a város alapjai nyugszanak, tökéletes köröket formálnak. Nevezhetnék Körvárosnak is, ám valamiért mégis inkább ezen a néven vonult be Terian településeinek jegyzékébe. O Város a kontinens művészeinek gyűjtőpontja. Lakói szinte kivétel nélkül kézműves mesterségeket gyakorló terránok és a város részben az ő művük, részben pedig termékeiknek árából fogadott külkontinensi mesterek keze munkáját dicséri. Megközelítése hátasbestiákkal, vagy csodás légi járművekkel lehetséges. Érdemes azonban jól megválasztani a közlekedési eszközt, ugyanis megesik, hogy egy kísérleti szállítóeszköz kerül a más bevált, biztonságos járművek közé.  

Khail szigetét egykor istenek lakták és okkal volt nevezhető ez az elrejtett kis sziget, a földi paradicsomnak. Ám az egyik isten felkelt testvérei ellen. Óriásoknak és különféle förtelmes szörnyeknek mutatta meg a szigetre vezető utat melyet rövidesen el is foglaltak, a teremtmények így elkergetve az isteneket. Azóta állítólag se terrán, se isten nem tette be a lábát eme vér áztatta földre. Nem tudni, hogy azóta bármely terrán faj megvetette-e lábát a területen. Csak a szájhagyomány baljós szavai lengik körbe a helyet, miszerint aki ide merészkedik, halál fia.

Aetryas egyik legszebb lakott mellék szigete, melyet a büszke manó, goblin és törpe törzsek, klánok népesítenek be. Gazdag és jól felszerelt közösség akik viszonylag békésen élnek, de nem szabad őket alábecsülni. A sziget szívében felhúzott várost jól őrzik és nem látják szívesen a betolakodókat, főleg mert eddig békében éltek a saját törvényeik szerint. Nem akarnak háborút kockáztatni, így szankciókat hoztak. Minden fegyvert a falakon kívül kell hagynod ha be akarsz lépni, és ha mégis ártasz valakinek akkor a törvények szerint a háromszorosát kell elszenvedned. Jelenleg béke honol eme apró szigeten, de a sárkányok folyamatosan áhítoznak a márvány város kincseire melyeket elrejtve őriz maga a sziget királya, egy büszke törp.

A város főként exportból tartja fenn magát. Fő exportcikkük a Sötét Kontinensről behozott, úgynevezett síró sziklákból kinyert ércből készülő elsőrangú mágikus fegyverek és mechanikus csodák.