Egy eldugott, hatalmas területen elterülő falu, valahol a Syn-hegységlánc csúcsain. Világtól elzárt, békés vidékén szinte megállt az idő. Az itt élő falusiak már évezredek óta nem foglalkoztak az őket körülvevő világ dolgaival és így, a mennyei béke állapotának közelében teljesen alkalmazkodtak a hegycsúcsok zord, ám kies vidékeihez.
Avagy a Halott Város.
Egykoron borzalmas katasztrófa árnyéka borította be a várost, amikor egy rég elfeledett diktátori birodalom szétszóródott félkatonai szervezetei újraegyesültek és felesküdtek egy új birodalom felépítésére. Katonai puccsot végrehajtva túszul ejtették a város kereskedelmi központjában évente megtartott találkozón megjelent vezetőket és ultimátumot adtak a világnak, amennyiben 4 órán belül nem adnak szabad utat a diktátornak a börtönből, óriási következményekkel fognak szembenézni.
Azonban senki nem sejtette, hogy a diktátor hívei ravasz tervet eszeltek ki arra az esetre, ha mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ők eltervezték. A Fellegvári Katonai Akadémia legjobbjai közül kiválasztott katonákból verbuvált kommandó ugyan sikerrel járt, ám ennek levét a kimenekítésről lecsúszott lakosság itta meg. Három bomba robbanása rázta meg a várost, halálos sugárzással és egy titkos kísérleti vírussal szennyezve légterét. Az igazi fenyegetés mellett eltörpült az évek során elhalványult sugárzás mértéke: mutánsok, kannibálok, húsevő növények várják éhesen a gyanútlan kincsvadászokat.
Lebegő hegyláncok ölelte völgyben egy vízmosás közepén áll a fehér torony, mely délibábként tetszeleg a kíváncsi szemek előtt. Ha valaki hisz a látomásszerű képnek, és a torony irányába indul, rögös úton, de eljuthat egy mesés helyre. Az épületek cserepeit színezüsttel vonták be, ennek köszönhető a távolról csalóka, el-eltűnő kép, mely a körülötte nyugvó tájat, és a napsugarakat tükrözi vissza. A város teljes egészében az egyik lebegő szikla oldalába szórt pillérekre épült, utcái pedig benyúlnak a sziklák hűs mélyére is. A perem azonban csak egy határ, mely a valódi, sziklába vájt várost rejti, ahová a főbarlangon át vezet az út. E barlang átjáró a hegyen mely mögött talán megláthatod a városkát, hol egy rég elfeledett nép él.
Aetryas legfejlettebb városa, híres katonai akadémiák szövetségi központja és kontinens tudóstársaságainak szíve. Kétség nem fér hozzá, hogy ez Terian legfejlettebb városa, melyet nem a mágia tett azzá, ami, hanem a varázslatot nélkülöző, puszta tudomány. Itt rég lejárt a tűz adta fény kora, már elektromosság szolgáltatja a világosságot az éjszakában. Eme város a különféle világítás technológiákkal felszerelt, élénk fényű kivetüléseknek hála úgy hat a távolból, mint ezernyi csillag városa. Képek lebegnek a levegőben, melyeken könnyedén keresztülsétálhatsz, a természetben nem létező színű fények festik tarkára az ég alját. Népessége sokszínű, szinte az összes létező fajnak otthont nyújt megannyi különböző szintjein. Bár ebben a városban virágzik a legjobban a feketepiac, a rendfenntartó erők is épp olyan szigorúak. Gyakoriak az alsóbb szinteken a bandaháborúk, de nem ritka, ha beszabadulnak a felsőbb szintekre is. Közismert fogalom a puskapor, de azért akadnak fegyverek melyek messzire küldik a lőszert, és ehhez mágikus forrást használnak. A gyógyszereket és drogokat vékony falú üvegcsékben készítik precíz receptek szerint, bonyolult képleteket használva. Ha megfogadsz egy tanácsot, légy óvatos! Elég nagy a város, első könnyű benne eltévedni alkalommal. Szórakozásra vágysz? Látogasd meg a Neon Völgyet! Illegális cuccot keresel? Itt a jegyed Mocsok Földére!
Aetryas fővárosa a kontinens dobogó szívén helyezkedik el. Hivatalosan a háborún felül álló terület, tehát a városban szabadon járhat bármelyik nép és faj bármelyik képviselője. A várost egy lebegő, egy földszíni, és egy földalatti harmadra osztották. Míg a földalatti körzetekben javarészt gyárak, munkásszállók, és az interai határt őrző állomások vannak, addig a földi kerületekben az előkelőbb negyedek és körzetek kaptak helyet. Az égi negyedben a levegő terránjai élnek és tevékenykednek, és itt található a város legforgalmasabb léghajókikötője. A három körzet és a kontinens sorsáról a tanácsosi alsó- és felsőház határoz. Malivor állandóan pezsgő életét és folyton derűs hangulatát látszólag nem árnyékolhatja be semmi. A folyamatos nyüzsgés azonban óhatatlanul okoz bajt is. Ahol ennyi faj találkozik, ott még egy tüsszentés is gyakorta lincshangulatot vált ki, ám nem ez a legnagyobb probléma. A város lakói néha meglehetősen fura tüneteket produkálnak: egyik napról a másikra elfelejtenek embereket, történéseket. Hogy mi állhat a jelenség hátterében, még rejtély. Egy betegség? Egy parazita? Esetleg egy szervezet ármánykodása? Ilyen és ehhez hasonló titkok árnyékolják be Malivor városát.
Magasan a lebegő hegyekben van egy csendes, álmos kisváros, ahol az idő szinte megállt. Solomis kisvárosa majdnem teljesen vertikálisan épült. A sétálóutcák tucatjait lépcsők kötik össze. Itt a lakók sehova nem sietnek. Mindenkinek van ideje mindenre, amit szeretne. A város híres végtelen lelki nyugalmáról, biztonságáról és türelmes hozzáállásáról. De a leghíresebbé vitathatatlanul pincészetei és éttermei tették.
Az Óváros a kontinens egyik legnagyobb szigetén helyezkedik el, lakóinak többsége halhatatlan elfek, vagy az alatta elhelyezkedő bányákban dolgozó törpék közül kerül ki. De ők is csak később kerültek erre a mágiával átitatott, különleges kisugárzású helyre. A város titkainak többsége az első lakók halálával együtt merült feledésbe és némelyik rejtély mind a mai napig vár egy botor, de ügyes kalandorra, aki felfedi és a világra szabadítja. Ez a labirintus-szerűen felépített város egészen a sziget legmélyéig nyúlik föld felszín fölött és alatt, és csak áldozataira vár trükkös csapdáival és agyafúrt lakosaival.
