A Fényhozók-szigetcsoportot három sziget, Ulanral, Elanie, és Caratiel szigete alkotják. A legenda szerint mikor a három égi Terianra lépett, Elaine egy íjat kapott a Rémuralom felbukkanása idején, amellyel egymáshoz tűzheti az összetartozó szíveket, hogy azok támogatva erősítsék egymást. Amikor azonban látta, hogy mennyi csalárdság és fájdalom van a világon, úgy döntött, hogy halhatatlanságának átkával visszavonultan él majd Rivenna egyik szigetén. A terránok viszont ezek után még többet keresték fel mint addig, végül bánatában kőszoborrá vált a sziget kis tűzhegye mellett. Egyedül testvérei képesek felébreszteni, akiknek viszont fájt hogy húguk így szenved, ezért megfogadták, hogy egészen addig, míg nincs igazán szükség az összefogás erejére, hagyják őt szunnyadni. Addig is védelmezőn fogják közre a szigetet, hogy senki se zavarhassa Elanie álmát. Ha Ulanral tűzhányója kitör, lángjai elérik Elaniet, lángjai felmelegítik a kővé fagyott égit. Akkor Elanie a sziget vulkánjának tüzébe mártja majd nyilait, azzal erősítve meg azon varázserejét újra felvegye a harcot a Rémuralommal.

 

Persze számtalan turista és kalandor érkezik ide, szerelmespárok zarándokolnak a kőként is káprázatosan szép alakhoz, hogy szerencsét próbáljanak. Van aki az égi felébresztésén fáradozik, mások csak báját csodálják, és persze vannak akik innen várják szerelmük végtelenségét.

Caratiel szigete a harmadik a Fényhozók-szigetcsoport sorában, a legdélebbi a három közül, s egyben ez áll legközelebb a Sötét Kontinenshez. Itt áll az utolsó világító torony, mely túlélte a Nagy Háborút. Nincs a legjobb állapotban, de még mindig működik, hála erős szívének melyet maga a remény képviselője, Caratiel helyezett el valahol a falai közt. A szív egy atreioszi ékkő, mely olyan erős fénnyel bír, hogy a legsötétebb éjszakákat is képes világossá tenni. Ha figyelmesen fülelsz hallgatod az ékkő dobogását, ugyanis él. Nem véletlen nevezik a torony szívének.

Teriannak rengeteg legendája regél a szerelem halálos, démoni arcáról. A Vágyak szigete Rivenna jelenlegi kalózkirályának dédapja ideje alatt került ki uralmuk alól. Erőtlen – mert így hívták a harmadik kalózkirályt – megannyi udvari varázslója és boszorkánya közül a legerősebb – aki magát Vágynak hívatta – mikor harmadszorra mentette meg királya életét, ajándékba egy egész szigetet kapott, mint uradalmat, melynek még aznap felügyelőjévé, bárónőjévé koronázták!

Akkoriban baljós idők jártak. Úgy tartották, hogy épeszű lény nem kezd varázshasználókkal. Erőtlen viszont sose számította magát közéjük. A hirtelen kapott rang hamar Vágy fejébe szállt és eltökélte, hogy meghódítja királyát. Igézetet bocsátott a szigetre, melynek hatására mindenkiben, ki a szigetre lép, olthatatlan szerelem és szenvedély lángja lobban fel. Elrontotta az igét? Talán a főzetet? Lehet, hogy egy tündér kotnyeleskedett bele, vagy talán egy ártó szándékú sötét jelenés? Nem tudni. A bárónő lakomára invitálta királyát, ki magával hozta két legjobb lovagját is. Az est végére Vágy mind a két lovagnak kitárta bájait, még talán élvezte is a paráznaság könnyed bűneit. Az est főfogásaként a királyt ragadta magával a bujaság ellenállhatatlanul lüktető, hullámzó ereje. A nőre vetve magát, megpróbálta azt magáévá tenni. A két lovag azonban, elvesztve minden józan eszét, látván, hogy a nő nem ellenkezik, királyukkal együtt a boszorkányt is leszúrták és feldarabolták, majd pengéjüket egymás ellen fordították.

Minthogy nem volt, aki a bűvkötést megtörje a sziget felett, így az Rivenna lakói számára tabuvá vált. Ám mindmáig rengeteg szerelmes szökik oda, kik életük árán tapasztalják meg, milyen valódi is az azóta átokká hatalmasodott kötés!

Vágy, ki minden gyönyört magának akart, olyan igét hagyott hátra, melynek hatására a szigetre lépő lényekben addig hatalmasodik a sóvárgás, míg az ellenük és társaik ellen nem fordul. Minden kioltott élet csak növeli a varázs erejét. Megannyi véres mészárlásról lehet hallani a sziget közelében élőktől. De ha csak a szerelem lenne… Az idők előrehaladtával egyre többen gondolják úgy, hogy Vágy a maga idejében hihetetlen mennyiségű kincset halmozott fel uradalma labirintus-szerű belső termeiben. Bizonyítékot azonban senki sem mutatott fel eddig.

Az örök élet titkát keresed? Mit áldoznál fel érte? Lagúna vizeiben megtalálhatod azt, amit keresel… De jól vigyázz, hogy élve juss el a célodig, mert ha ostobán, vakon hajtod a kapzsi álmod biztosan a cél előtt fogsz elhasalni, gyönyörű szirének társaságában. Elhiheted, hogy a kevés próbálkozó miatt állandóan éheznek egy-egy új falatra. Szóval… Biztosan készen állsz egy életveszélyes kalandra az örök életért? Ha igen elmondom hogy hol is keresd a kincset. A lagúna közepén a legmélyebb ponton van egy ezüst oltár melyen ősi szöveg díszeleg. Ha azt megfejted és megteszed azt amit kell, tied lehet az örök élet elixírje. Persze ha nem azért jöttél hogy halhatatlanná válj akkor csak azt tudom mondani hogy jó kikapcsolódást. Amíg nem mész túl mélybe a szirének nem bántanak.

A tengerparttól nem messze található egy rejtett öböl, melyet vidám, pajkos sellők laknak. Messziről meseszépnek és jámbor lényeknek tűnnek, de koránt se ártalmatlanok. Ebben az öbölben található a kristály kagyló, mely képes embereknek uszonyt adni és a sellőknek lábakat. Mindent megtesznek, hogy megvédjék a kagylót és ha kell segítséget hívnak a tenger lakóitól. A kagyló megnyújtja a használó életét és lehetővé teszi a kommunikációt a tengerek élőlényeivel. Csak csendbe jegyzem meg: nem csak sellők lakják az öblöt.

Ulanral szigetének vörös erdejének mélyén van egy kis falu. Egyszerű emberek lakják, javarész vadászatból és gyűjtögetésből élnek. Körükben a természet tisztelete dívik, vezetőjük a törzs legidősebb tagja, egy ősz hajú, gyűrtpapír arcú nő. Szívesen tüzük mellé fogadnak, s megosztják a vándorral azt, amijük van. Cserébe annyit kérnek, hadd meséljen el a falu véne egy réges-régi mesét.

,,Amikor a Rémuralom először felbukkant, három égi ereszkedett alá Atreioszból. Ulanral, Elanie, és Caratiel. Testet öltve járták Terian vidékeit és próbálták védelmezni a terránokat. Hosszú harc volt, és egyáltalán nem voltak egyenlőek az esélyek. Terra azonban erős volt, és kitartó, így visszaverte az első hullámot. A három égi azonban félve attól, hogy nem lesznek készen amikor visszatér a Rémuralom, itt maradtak. Látod azt a hegycsúcsot? Az a mi reményünk! A hegy gyomra Ulanral erejével van tele. Ameddig a hegy füstöl, nyugodtak lehetünk, mert messze a Rémuralom, de jaj nekünk, ha a füst eltűnik… Akkor minden terránnak imádkoznia kell majd hogy az isteneknek legyen erejük megküzdeni ellenségeinkkel. Ha már mindenki imádkozik, Ulanral hegye akkor fog kitörni, elárasztva erejével és fényével egész Teriant. Ez itt a hit szigete. Mégsem hiszed? Hát minden isten irgalmazzon, nehogy Ulanral füstje kialudjon.”