A kereskedőváros, a kontinens egyik legsötétebb lakott területén helyezkedik el. Itt bármit be lehet szerezni, csak pénz és idő kérdése. Azonban minden, ami a város területére lép, a város által áruba bocsátható és áruba bocsátott cikként tartandó számon. Gyakorta megeső történet, hogy valaki nemes hercegként aludt el egy szállón… és csontozott marhaként végezte egy hentespulton, vagy egy rabszolgaszállító hajón találta magát reggel, bilétával a fülében.

Kikötőt keresnél Rivennán a zeppelined számára?

Agaroth!

A hullámzó vizeken remeg a gyomrod, de a levegőben kipróbálnád magad szárnyas patkányként?

Agaroth!

,,Ha fúj a szél, s hív a lég,

 Ne habozz, csak egy a dolgod!

Ha vonz az ég, remeg a stég,

Rohanj hogy megmászd a dokkot!”

– éneklik széles jókedvvel gajdolva a garatra felöntött légi kalózok új tagokat toborozva maguk közé. Tökéletes példája ez a város annak, amit Veronában is tapasztalhat ki ott jár: megfér egymás mellett a kalóz urak, és az általános terrán törvények szava. Itt csak abból van csetepaté, ha összeszólalkozik a kocsmában egy tengeri, és egy szárnyas patkány, hogy mégis kinek van joga a területhez, ha egyszerre ér egyazon helyre egy vízen sikló, és egy szeleket hasító hajó. Akkor azonban ököl lendül, fegyver dördül, reped az íny, repül a fog, és a kocsmáros nem győzi később behajtani a kapitányon a legénység által okozott kárt.

Az óceán közepén létezett egy város, mely híres volt a különleges portékáiról. A legkülönlegesebb tengeri halakat, gyümölcsöket, kagylókat, kincseket s minden mást árusítottak itt addig amíg egy estén be nem következett a tragédia. Két hatalmas erejű terrán összecsapott a városban egy szóváltás következtében. A város megremegett, majd elkezdett süllyedni, az óceán fenekéig meg sem állva. Napjainkban a vízi lények paradicsoma, akik őrzik azokat a kincseket, amik az óceán illetik meg.

Founs városa mélyen Rivenna szívében található. A magashegyek egyik legszebb települése kiterjed a fennsíkokra is, melyekre szívesen, s sokat mosolyognak a Napfivérek, így kiváló terület a város nevezetességének, a jó bornak. A várost és a körülötte elterülő termőföldet a hercegnők fennsíkjának is nevezik, a képzelet minden színében pompázó szőlőt termesztenek, melyeket következetesen a színük alapján például vörös, vagy kék hercegnőnek hívnak és a belőlük készült mézédes nektárokat és borokat a belőlük készült szőlők után „királynő” névvel illetik. Néhány borász kísérletezik egy különleges, pezsdítően frissítő, mégis nemes borital elkészítésével is. A nektár és borkereskedők igazi paradicsoma ez a hely, ahol egy pohár borért akár egy hátasbestia árát is elkérhetik. Founs a jobbnál jobb borok, az élet pezsgésének és az igazi szórakozás forrása.

Rivenna délnyugati partjain terül el egy rejtélyes, ismeretlen nép által tervezett és épített város. A várost egy össze-vissza kanyargó folyó fölé és köré építették. A több szinten el terülő várost vízi utak, kisebb-nagyobb vízesések, híd- és alagútrendszerek hálózzák be. Hanami városát Rivenna egyik legnagyobb, legforgalmasabb kikötőjeként és legegzotikusabb turistaközpontjaként tartják számon, amit egyszerre látogatnak a régészek és a turisták is. Hanami város a modern kor egyik legnépszerűbb labirintusa, ahol éjjel-nappal könnyű elveszni a változatosabbnál-változatosabb népek sokaságában. Hanami város egyik legszebb ünnepe a minden évben megrendezett Nagy Tánc, a cseresznyefavirágzás alkalmával, mikor a város lakói összegyűlnek és közösen énekelve és táncolva töltik a nappalt és az éjszakát. A sárkánypart Délnyugat-Rivenna legrejtelmesebb városa, ahol szinte senkinek se kérdezik a nevét és senkit se faggatnak, hogy miért ment oda.

A vízalatti várost kevés módon közelíthető meg, de a legegyszerűbb nem más mint a víz alatt is közlekedő vonat, mely a Solome vasútállomásról indul. A várost mágikus burok védi a víztől, így lehetővé teszi a fenti világból érkezőknek és a város lakóknak a lélegzést. Kristályokból nyerik az energiát mely a mélyek a nap sugaraiból táplálkoztak évmilliókkal ezelőtt, ezért kelt azt a hatást mintha saját nappal rendelkeznének. Az itt élők óvatosak, de eléggé barátságosak is így könnyen szót lehet velük érteni, de ha lehet ne emlegesd vagy kérdezz rá miért is süllyedt el a város.

Márványgyöngy. Éteri vizek városa. Szirénkönny. Ilyen és ehhez hasonló neveken emlegetik Welerys városát. A város alapvetően két szinten helyezkedik el, felső szintje javarészt a szárazföldi terránok által lakott, alsó szintje pedig ismeretlen mélységekbe nyúlóan a vizek népeinek ad otthont. A város utcái közös területet alkotnak, élő, zabolátlan folyóként kígyóznak a szélrózsa minden irányába. A Márványgyöngy központjában találjuk a négy őselem szellemeinek emelt bazilikát és tőle pár kerületnyire a Kalózkirályok Palotáját. A város lakói többnyire vagy gyalogszerrel, vagy vízi járművel közlekednek. Parkjaik közepén szinte kivétel nélkül tavak találhatóak, ahol a felszínre tudnak jönni a vizek népei is.

A város makulátlan, fehér küllemét annak köszönheti, hogy kéthetente átmossa az áradás. Ilyenkor már több gyereknek veszett nyoma. Külső határait fal védi, ám kapui szinte mindig nyitva vannak.

A nagy múltra visszatekintő, igencsak híres és hírhedt város Rivenna, javarészt nemesek által lakott óvárosa. Az egyetlen terület, Rivenna közepén, ami nem folytat kereskedelmet egyetlen környező várossal se. Itt minden lakó vagy nagynevű kalóz volt, vagy nagynevű kalóz lehetett volna. Az azonban biztos, hogy kivétel nélkül dúsgazdagok, ha megengedhetik maguknak, hogy itt éljenek. Az egykori tengeri medvék és kalózok vérében van a kaland, a veszély és a cselszövés. Veraana vízzel elárasztott utcáin, a gondolák és az óváros márványfalainak rengetegében mindig történik valami.