Emlékek. Olyan sok van belőlük, hogy idővel már nem képes az agyunk elraktározni mindet és végül a feledés homályába vesznek. Szomorú dolog, de elkerülhetetlen volt, egészen addig amíg egy ifjú mágus tanonc meg nem elégelte, hogy fontos dolgok is elvesznek. Varázs magokat ültetett az egyik tisztáson, melynek helyén alig pár nap alatt varázslatos erdő termett. Az ifjú minden egyes nap ellátogatott az erdőbe és elmesélte részletesen a napját és elmékéit, tapasztalatait melyek bele ivódott a talajba majd onnan a fákba. Azóta több száz év telt el, de még mind ugyan ott van az erdő és őrzi az arra tévedt személyek emlékeit. Viszont, ha megtalálod a helyet jobb, ha vigyázol. Az emlékek képesek magukkal ragadni és elérni, hogy újra át éld az adott helyzetet, ha akarod, ha nem. Nem szabad hinned a szemednek bármennyire is szeretnél. Minden egyes lehulló virágszirom és levél egy-egy emléket tartalmaz.
