Elterjedés:
Észak-Mahel; Janera jeges területei; magashegyi havasok
Leírás:
Alacsonyan növő cserjeféle, mely a sziklás és gyér talajok kedvelője. Kevés levelet hoz, gyakran azt is elhullajtja, hogy a keletkezett avar takaróval gyökereit védje a fagytól. Virága olyan, mintha a gallyak végére aprócska mágikus jéglények telepedtek volna. Az idő jegesre fordultával a virágtestben piros bogyók kezdenek fürtbe rendeződve növekedni, míg végül a test elveszíti az alakját, és védelmező jégburkot képez az egyre csak duzzadó piros bogyókon. A gyümölcsök akkor lesznek érettek, mikor a legvékonyabb jéghártyát is magukba szívták, és szárazon, tompa fénnyel ringnak védtelenül az ágakon. Ízük fanyar, sok napsütés esetén erősen gyomorkeserűek.
Felhasználása:
Kitűnő fáradtság elleni gyógyszer. Nyersen fogyasztva már egy bogyó is sokat javít a kimerült állapoton. Porítva, borogatásként alkalmazva fájdalomcsillapító hatású. Teának főzve felfrissíti a mágikus keringést.
