Terian világa, az anyabolygó mely minden terránnak otthont ad, felszínén hét kontinenst nevel. Ezek közül öt alkotja a már ismert világot, kettő pedig még felfedezésre vár.

A felszín alatti hatalmas üregekben kontinensnyi tartományok telepedtek meg. A mélyben ezernyi teremtmény nyüzsög, s éli mindennapjait a gyér fényben, vagy a vaksötétben.

Vizeinek felszíni, és mélységi összességét Panterániának nevezik.

Földszín kontinensei

Gyakorlatilag az Anyakontinensnek tekinthető, melytől a világ létrejöttének kezdetén a többi földrész leszakadt. Janera rendelkezik a legszínesebb arculattal, tekintve, hogy a legtöbb domborzati forma és éghajlati régió megtalálható rajta. 

Fővárosa Averon, mely egyben egész Terian legfontosabb és legnagyobb települése is. Ha világszintű vezetői ülést hívnak össze, azt egész biztosan az averoni uralkodócsalád termeiben teszik meg. Az itteni uralkodók nem állnak a többi fölött, de ha nem sikerül egy kérdésben dűlőre jutni, az ő szavuk dönt. A kontinens címere egyben az uralkodói ház jelképe is, mely egy mágikus körre helyezett, koronázott főnix. A kör jelképezi a terránok egyenlőségét, a mágia és a bestia találkozása pedig az összhangot.

A legfejlettebb tudományos technológiájáról ismert kontinens, egész Terian-szerte. Aetryas kutatólaborjaiból korszakalkotó újítások érkeznek, így minden valamire való feltaláló arra törekszik, hogy itt szabadalmaztassa találmányait. A labormunka nem mindig legális, az eredmények pedig mikor milyen érdeket szolgálnak, ám a földszínen ez az egyetlen kontinens, ahol szabad kezet kapnak a tudomány terránjai. 

Nem csak ebből a szempontból különleges a kontinens, hanem mert területeinek jelentős részét lebegő sziklák alkotják. A kezdetekkor ezek a természetes képződmények még szabadon vándoroltak a világon, ám Terra érkeztével a terránok összefogtak, és egy kicsiny szigethez láncolták a lebegő sziklákat, mely Aetryas gyökerét képezi. Éghajlata meglehetősen szeszélyes a szabadon kószáló szelek miatt, a dús pára és a gyakori esőzések miatt buja lombhullató erdők vertek gyökeret a felhők közt. A kontinens egy része még felfedezetlen vagy benépesítetlen vad vidék.

Irányításáért a Mentor Tanács felel, melyben kiváló szaktekintélyek kapnak helyet. A külügyet érintő kérdésekben azonban nem egyedül a Tanács az amely dönt, csatlakozik hozzá az Aetryasi Katonai Kollektíva (AKK) is, melyet magas rangú és tapasztalt stratégák és tisztek alkotnak. 

Címerében a felhőkre épített város Atreiosz, a Mennyei Birodalom felé emeli a halandó létet, melyet  a sárkány véd, Terian legerősebb és legbölcsebb bestiája.

A vízi kontinens egyes mitológiák szerint az élet bölcsője volt egykor, mielőtt elszakadt volna Janerától.

Éghajlata csapadékban gazdag, hála a számtalan tónak, beltengernek, pataknak és folyónak, melyek bőven termő vidékké táplálják Rivennát. Két évszak jellemző rá, egy esős, és egy szárazabb évszak. Havat csak a legmagasabb hegycsúcsokon látni az esős évszak derekán, mely Nono havától Primula haváig tart.

Köszönhetően vízben gazdag vidékeinek, itt él a legtöbb vízi vagy kétéltű terrán faj, és érthető módon kedvező területet biztosított a kalózok sajátos kultúrájának is. Rivenna ügyes-bajos dolgairól a kalózkirály dönt, akinek nincsen fennhatósága minden terület fölött. A határok folyamatosan változnak, köszönhetően az állandó vízi, légi és szárazföldi csatáknak. A kalózkirály személye azonban csak akkor változik, ha megölik. Vér szerinti öröklésre még nem volt példa. Rivenna címere is erről ad bizonyságot, miszerint a kalózkirály az, aki képes parancsolni a vizek bestiáinak, uralni a legnagyobb hajóhadat, és megtartani a legtöbb szárazparti területet, hiszen azok termik a vagyont. 

Terian legmostohább kontinense. Ezt nem csak a száraz éghajlata miatt mondják, hanem mert itt a legnagyobb a szegénység és a gazdagság közötti különbség.

Jórésze változatos arculatú sivatagokkal festett homoktenger, elszórtan félholt erdőkkel, kaktuszligetekkel, oázisokkal ékesítve. Két évszak jellemző, csak úgy mint Rivennán, ám itt kevesebb eső hullik, így ezeket hideg és meleg évszaknak nevezik. A meleg évszak Tertia havában kezdődik, és Orio végeztén fordul hidegre. A meleg évszakban enyhék az éjszakák, míg a hideg évszakban egészen fagypontig is süllyedhet a hőmérséklet. 

Sklunera vidékein több kisebb királyság, császárság és egyéb birodalom is található, melyek nem ritka hogy egymástól elszigetelten sajátítanak ki maguknak területet. A Da’ar-i uralkodók azonban egyértelműen a leggazdagabbak, így ők rendelkeznek a legnagyobb hatalommal is. Ezen a jogon a többi uralkodót a saját kiskirályaiknak vagy helytartóiknak tekintik, Da’art pedig fővárosnak kiáltották ki. 

Skulnera egységesített címerében három tőr lebeg egy homokóra fölött, mely a halandóság jelképe. A szájhagyomány szerint ha a kontinens urai összefognának, olyan hatalommal bírnának, mely képes volna a halált is legyőzni, és megnyitni Cartus birodalmának kapuit. Egy prófécia szerint ha a valódi összefogás megtörténik, Skulnera homoktengerei virágba borulnak, és a leggazdagabb kontinenssé válik egész Terianon.

A kettészakadt kontinenst délre és északra bontották évezredekkel ezelőtt egy isteni eredetű természeti katasztrófa következtében. 

Ennek köszönhetően Mahel északi része szinte teljesen elfagyott, míg a déli részén mocsaras, bestiáktól hemzsegő, dús erdőségek sarjadnak. A sajátos klímának hála, a kontinens éghajlata nem évszakokra oszlik, hanem északról dél felé haladva melegszik, egész évben ugyanazon klímával áldva meg lakóit. Északon gyakoriak a hóviharok és a fagypont alatti hőmérséklet, míg délen heves esőzések jellemzőek. A kontinens “nyakánál”, avagy a Kapunál mely a két felet határolja a legbarátibbak a körülmények.

Észak-Mahelt a terránok külön megnevezett csoportja, az azuranok uralják, mely csoport minden hó-, jég-, fagy-, hidegszülött terránt magába foglal. Szüvetségük kiegyensúlyozatlan, törékeny, ám bizalmatlanságuk sokkal erősebb Terian többi népsége felé, így kifelé összetartóak. Uralkodóik általában csaját népük vagy családjuk, törzsük fölött rendelkezik.

Dél-Mahel nem csak a bestiák szülőhazája, hanem a mágia tobzódásának színhelye is. Ha Aetryas a tudomány mennyországa, akkor Dél-Mahel a varázslók paradicsoma. Itt a Magisztrátus szava szent, mely világszerte több varázslóiskolát is működtet vagy támogat. Tudtuk nélkül semmi sem történhet a kontinensen, ami egyfajta könnyedén nyomasztó árnyékként vetül az itt lakók életére. A Magisztrátus tagjainak kiléte nem ismert, döntéseiket mindig mágia útján közlik.

A két kontinensfél mikor elszakadt egymástól, saját címereket alkotott. Egymás ellentéteiként az északiak a nyers erőt és a vad mágiát részesítették előnyben, míg a déliek a titokzatos és nagyhatalmú egyszarvút tették jelképükké, mely egy nagy precizitást igénylő magákus körön ágaskodik.

Intera

Felső-Intera első tartománya mely közvetlenül a felszín alatt húzódik számos átjárón keresztül megközelíthető. Ide még viszonylag több fény szűrődik le, ezért hasonló életformák telepedtek meg, mint amilyenekkel a felszínen is találkozhatunk. Éghajlata is igen hasonló bár átlagosan hűvösebb.

Területét három hercegség triumvirátusa uralja, Henerock központtal egy ember, Zuron központtal egy démon, és Darluim központtal egy fellegárny elf uralkodóval. A tartomány egységes címerében is a három faj jelképei láthatóak, a csataszekerce az embereket, a tőrök az elfeket, a koponya pedig a démonokat szimbolizálja. Területeikhez ragaszkodnak, csatározás már hosszú évszázadok óta nem fordult elő. 

Az itt élő terránok jórészt barbár hagyományokat követnek, viselkedésükben jelentősen eltérnek felszíni rokonaiktól. Duatot a félvérek tarományaként is emlegetik, ugyanis itt a legelfogadottabb a fajok közti keveredés.

Kétségkívül Terian leggazdagabb területe. A különféle kristályok, ásványok ezrei közül több száz akad, melyek a világon sehol máshol nem találhatóak meg. 

Ide már csak nagyon kevés napfény szűrődik le Zuhanaton keresztül, a lejutás pedig két folyosón lehetséges, vagy két vízesésbe torkolló örvényen át. Elysium még könnyen megközelíthető azok számára akik le akarnak jutni, de ha a törvényes utakat választják, komoly vámot kell fizetni a visszatéréskor az itt gyűjtött kincsekért cserébe. 

A természetesen megszokott növényzet és állatvilág igen gyér a mágia miatt amely átitatja a talajt, inkább kövek sarjadnak, kristályok nőnek, mint élő szervezetek. A különleges körülményekhez alkalmazkodva sok élőlény részben vagy egészben mágikus kristályokból áll. A fény jelentős részét úgynevezett Napkristályok szolgáltatják, melyek három helyről sugározzák a fényt, Carteriából, Eryondaleből, és a Crysalest-erdőből. Mielőtt Carteria királysággá vált volna, a tartomány szívében álló, mára romvárossá vált Hadoran is birtokolt egy ilyen követ.

Elysium egyetlen királyságból áll, melynek fővárosa Carteria. Uralkodói évszázadok óta a kristály nimfák nemzetségéből kerülnek ki.

A tűz és a víz tartománya két rétegből áll. Alsó-Intera kapujában forró magma heve perzseli a terránokat, és kipárolgása mérgezi a levegőt. Ide már egyáltalán nem jut le napfény, a láthatárt az állandóan lobogó tűz fénye teszi világossá. Az itteni klíma a hétköznapi, felszíni terránokat igencsak próbára teszi. Egyetlen lejutási lehetőség van, Eryondaleből. A tűzgyomrú hegyeken át még mélyebbre merülve található Panteránia legnagyobb mélységi tengere, mely jéghideg vizében három helyen rejt portálokat, különféle megpróbáltatásokkal. 

Az itt élő terránok jelentős része magma törp, tűztündér, valamilyen sárkányfajzat, démon, vagy más, magas hőellenállással született teremtmény. Nincsenek évszakok, klímáját a vulkánkitörések határozzák meg. Erdei különleges fákból állnak, melyek ha meg is égnek, könnyedén újra hajtanak, és nehezen kapnak lángra. Leveleket viszont nem nevelnek, teljes mértékben az itteni hőből táplálkoznak. 

Dol’wara ügyeiért a Bányászközösség felel, melynek nem csak bányászok a tagjai, hanem minden olyan céh, melyek hasznot húznak a bányászatból, pl a különféle irányzatokban dolgozó kovácsok, gépészek. Terian vasúthálózatának sínei itt készülnek, valamint itt találhatóak a legjobb fegyverkovácsok is. Jellemzően az itteni mesterek nem ismerik el a felszíni technikákat és a felszíni kollégák munkáinak eredményét. Bár az apró-cseprő csetepaték mindennaposak, Dol’wara nem áll háborúban senkivel.

A tökéletes sötétség tartományában sehol sem találni természetes fényforrást. A Siyamor-tengerek sejtelmesen derengő varázslatos fénye csak irányt mutat, valódi világosságot nem nyújt. 

A várakozással ellentétben Zahalinban egyáltalán nincsen hideg, és bár hiányzik a napfény, mégis megvan a maga módján a négy évszak. Hirtisz idején kezdenek el növekedni a lombtalan növények, és színtelen virágokat nevelnek, melyeket Rateos alatt érlelnek kemény, fanyar ízű gyümölcsökké. Uname idején következik a szüret, Ilden alatt pedig a természet pihenni tér. A változatlan klímájú zárt rendszerben kiszámítható időközönként kezd esni az eső, mely sosem válik viharrá, Ilden alatt pedig a mélyebb területeken még havazás is előfordul. 

Zahalinban városállamok jellemzőek, melyeknek mindig van egy saját uralkodója, vagy uralkodó tanácsa. Gazdagságukat aszerint határozzák meg, hogy mennyire képesek kivilágítani városaikat, és polgáraik mennyire képesek elviselni a mesterséges fényt. Az elmaradott vagy primitívként jegyzett területek tökéletes homályba és sötétségbe burkolóznak. 

A tartomány címereként számontartott jelkép, a két keresztbe fektetett kulcs a tartomány tökéletes zárt világát jelképezi.