A világ vége – szól a fáma – a hely, ahol az alvilág és a fény földje egymásra találnak.

,,Világvégen túl halandó lény nem juthat!”

Bár ezt az idők előrehaladta és a tudomány fejlődése megcáfolta, az őslakosokat ez a történet mint a vallásuk központja jellemezi, ez a szakadék több nép életében is helyet foglalt. Keletkezésének idejét senki se tudja. Az biztos, hogy Interát és Földszínt köti össze, ez tény. A szakadékot régen arra használták, hogy hatalmas ünnepi körmenet végén a haldokló utolsó sóhajtása után láthassák, ahogy az megtér őseihez, vagy ha egy harcos csatában hunyt el, akkor azt dicső végnek tartották és a végtisztesség jeleként körbehordozták városaikban majd a végén a szakadékba hajították testét. Alant a rengeteg égi adományként érkező test sokak figyelmét felkeltette, így odalenn szép kis démonhorda gyűlt már össze, kik előszeretettel tetszelegtek isteni pozícióban a tudatlan felszíniek előtt, fogadva azok áldozatait.

Napjainkban a legismertebb pletyka a helyről, hogy aki leugrik, kicselezi a halált.

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments